Hajhullás ellen- a hajtüsző is klónozható
2010. október 10., vasárnap 08:31
A hajhullás egy bizonyos mértékig természetes folyamat. Akkor tekinthető rendellenesnek, ha túlzott mértékű (naponta több mint 60-100 hajszálat veszítünk el), és hiányzik a normál visszanövekedés. A kopaszodás genetikai kulcsát már megtalálták a tudósok, ahogy annak lehetőségét is, hogyan klónozzák a hajtüszőket.
Fotó: Miguel Angel
Hajhullás esetén nagyon fontos a kiváltó ok kiderítése és célzott kezelése, ám amíg a háttérben lévő eltérések kutatása folyik, már el lehet kezdeni a hajhullás tüneti kezelését: a hajnövekedéshez szükséges kéntartalmú aminosavak, A- és E- vitaminok, és nyomelemek pótlását, továbbá a hajas fejbőr vérbőségének fokozását elősegítő készítmények alkalmazását.
A hajhullás típusai és a kiváltó okok
Diffúz és foltos hajhullás
A hajhullás lehet diffúz, vagyis a fejbőrön mindenhonnan azonos mennyiségű hajszál hullik ki, és lehet foltos, amikor a hajas fejbőrön látható, lencsényitől több tenyérnyi egybefüggő területen hajhiány alakul ki.
Diffúz hajhullást általában vas- vagy cinkhiány, alultápláltság, krónikus betegségek okoznak, de tumoros betegségek kemoterápiája és sugárkezelése során is kialakulhat. Diffúz hajhullás észlelhető még szülést követően, illetve gyógyszerek szedése esetén is.
hirdetés
Foltos hajhullást általában gócfertőzések (pl. rossz fog, krónikus mandulagyulladás) okoznak, de előfordulnak pajzsmirigy-, és autoimmun betegség részeként, illetve vérbaj esetén is.
Férfias típusú hajhullás. A foltos hajhullás egyik formája az ún. androgén alopécia, a férfias típusú hajhullás, mely nemcsak férfiak esetén alakulhat ki, hanem a nőket is érintheti.
Nők esetén ilyenkor a női nemi hormonok mellett megemelkedik az androgén hormonok szintje, vagy csak az androgén hormon receptorok érzékenysége nő meg, ami normál hormonszintek esetén is magas férfihormon szintet jelez. Androgén hajhullás esetén nőknél alkalmazhatók ún. antiandrogén típusú fogamzásgátló gyógyszerek.
A maradandó kopaszság megelőzése
Mind a diffúz, mind a foltos hajhullás okozhat maradandó kopaszságot, ha a szőrtüszők, és a bennük lévő hajszálat termelő ún. mátrixsejtek elpusztulnak.
Ha a mátrixsejtek nem pusztulnak el, csak egy időre felfüggesztik működésüket, akkor csak átmeneti hajhullás alakul ki. Ilyenkor a kezelés célja a mátrixsejtek osztódásának serkentése, a hajas fejbőr anyagcseréjének, vérkeringésének fokozása.
Sajnos, ha gócfertőzés, pajzsmirigybetegség, autoimmun folyamat, krónikus súlyos betegség igazolódik, akkor amíg az alapbetegség nem gyógyul meg, addig a hajhullás megszűnését sem lehet várni.
A kopaszodás genetikai kulcsa már megvan
A Bonni Egyetem kutatói a nagyon ritka gyerekkori kopaszságnak, a Columbiai Egyetem tudósai pedig a haj gyapjasodásának genetikai hátterére derítettek fényt. A német tudósok azt találták, hogy a P2RY5 jelű gén torzulása gátolja a hajhagymák felszínén bizonyos receptorok szabályos kialakulását. Ezért nem tudnak a hajhagymákhoz (a receptorokon keresztül) kapcsolódni olyan hírvivő molekulák, amelyek a hajhagymákban a sejtképződés folyamatát szabályoznák.
A tudósok számára korábban nem volt ismeretes, hogy a hajnövekedésben is szerepet játszhatnak receptorok. A gyermekkori kopaszság, a Hypotrichosis simplex ugyan nagyon ritka betegség, de a receptorok szerepének felfedezése után lehetővé válik, hogy más okokra visszavezethető hajhullásra is gyógymódot találjanak.
Az amerikai tudósok ugyanennek a génnek egy másik mutációját fedezték fel, amely a haj gyapjasodását okozza. Ebben a betegségben a hajszálak az egész hajas fejbőrön elvékonyodnak és szorosan összegöndörödnek. A kutatók azt találták, hogy a P2RY5 jelű gén mutációja elváltozást okoz a hajtüszők belső felületén.
A hajtüsző is klónozható?
Két éve még arról szóltak a hírek, hogy egy brit kutatócég hajképző sejtek klónozásával reméli örökre megoldani a kopaszság problémáját. Az eljárást akkor 19 emberen próbálták ki, akik közül 11-nek a fején fél éven belül új haj nőtt.
Az eljárásnak az a lényege, hogy a meglévő hajtüszőnek azokat a sejtjeit, amelyekből a hajszál képződik, kiveszik, és laboratóriumban speciális vegyi fürdőben tenyésztik. A keletkezett új sejteket aztán beültetik a páciens fejbőrébe. A kutatócég szerint ezzel a módszerrel korlátlan mennyiségben lehet új hajképző sejteket előállítani.
Ezzel szemben a korábban ismert és gyakorlatban használt hajátültetéskor nem keletkezik új hajszál. A transzplantáció közben a még hajjal borított fejbőrből kis darabkákat vágnak ki, amelyeket a kopasz területekre ültetnek be.
A brit kutatók szerint a hajsejtklónozás, ha egyéb teszteken biztonságosnak és hatásosnak bizonyul, 1-2 év múlva már elérhető eljárás lehet. A pácienseknek a kopaszodás kezdetekor kell majd jelentkezniük, bőrsejtmintát adnak, amelyet a laboratóriumban klónoznak. Az új sejtekből megfelelő mennyiséget visszaültetnek, a többit pedig lefagyasztva tárolják. A kopaszodás előrehaladtával a páciens rendszeresen visszatérhet, és újabb beültetést kaphat.
Más brit orvosok azonban hozzátették, hogy a klónozott haj aligha lesz ugyanolyan sűrű, mint a természetes, és feltehetőleg nem fog ugyanolyan szögben nőni. Egyes orvosok szerint még az sincs bizonyítva, hogy a klónozós kísérletben valóban új hajszálak keletkeztek.
Címlapfotó: Nicholas Kennedy Sitton
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
